Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Cicáim és a hőség

Ez az őrült hőség megviselt mindenkit, embert és állatot egyaránt. Cicáim is úgy el voltak, mint a befőtt. 

 

Maci eltűnt a bokrok mélyén. Szó szerint a mélyén, mert a két kutyánk ásott egy hatalmas gödröt, de a macsek "használta". Néha megjelent enni, de aztán már ment is vissza.

 

Szürke előszeretettel használta a vasalódeszkát, mint fekvőhelyet. Letakartam a macskatakaróval, Szürke pedig elterült rajt, mint a nagy Alföld. Az ablak, az ajtó nyitva volt, a szoba besötétítve, és őfelsége itt pihent. 


Rozi macska akasztott ki a legjobban. Nagyon melege volt, az  igaz, ki is terült mindenhol. Nem ez volt a baj. Azzal akasztott/akaszt ki minden nap (most is), hogy ahányszor az ember megmozdul, őnagysága odaül az edénye elé, és ordít. Aztán amikor kiteszem neki a kaját, akkor fogja magát és elmegy. De most már üvölthet, mert addig nem kap mást, amíg el nem fogy a kirakott kaja (vagy amíg a kutyák közül valamelyik meg nem eszi).


A kis Mókus ijesztett meg minket többször. Mivel ő nem lát, eddig csak a garázsig merészkedett el. Aztán egyik nap eltűnt. Kerestük a garázsban, a bokrokban, végigjártuk a kertet, de a cicát nem találtuk meg. Legjobban én ijedtem meg, az biztos. Veszekedtem is az Anyuval a macska miatt. Aztán felmentünk a szénatárolóhoz, és a cica szuszogása a tároló alól hallatszott. Akkor már megnyugodtam egy kicsit. A szénatároló alatt is mély gödrök vannak, még szegény Buksi ásta az egyiket. És a  kis Móki itt pihenget napközben. De amikor megyünk érte, csak szólni kell neki, és már jön is elő, és nyávog. Ez nála nagy "szó", mert évekig nem tudott nyávogni (vagy csak nem akart, ki tudja?). Neki az esték a legrosszabbak, mert a testvérei ilyenkor is kinn lehetnek, őt azonban ilyenkor már nem lehet kiengedni. De napközben sokat levegőzhet!

 

A mappában található képek előnézete Az én cicáim


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.