Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az idei első vásárlás

2012.02.19

Mint mindig, általában délelőttös héten végzem a nagy bevásárlást. Természetesen minden vásárlás alkalmával az állataimnak is megveszem az eledelüket.

Ez történt a bevezetőben említett napon is. Beálltam az egyik pénztárhoz, ahol az egyik - eddig - számomra szimpatikus hölgy ütötte be a gépbe a vásárolt árukat. Azt eddig is meg szokták jegyezni a pénztárosok, hogy milyen jó dolga van a cicának, hogy ennyi mindent kap. Aztán amikor mondtam, hogy nekem nem csak egy, hanem négy cicám van, volt, aki furcsán nézett rám, de voltak, akik azt mondták, hogy aki a cicákat szereti, rossz ember nem lehet.

Na, szóval az említett napon a hölgy elkezdte beütni a cicakajákat. Először ő is megjegyezte, hogy milyen jó dolga van a cicusnak, aztán amikor mondtam neki, hogy ez négy cicának lesz, sértő módon azt mondta, hogy ez azért túlzás, hogy 4800 Ft értékben vásárolok nekik. Azt válaszoltam erre, hogy ez két heti adagjuk, mert nem járok minden héten bevásárolni. A hátam mögött meg két idősebb nő - bár én sem vagyok már a fiatal korosztály tagja - gúnyosan nevetett. Hát ezek után ehhez a pénztároshoz - ha egy mód van rá - nem állok be fizetni. Hogy jön ő ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyen arra, hogy mit, kinek, és főleg milyen értékben vásárolok?! Neki az a dolga, hogy elkérje a pénzt azért, amit mi VEVŐK megveszünk. Ennyi és nem több. Akkor sem szólhatna senki semmit, ha több tízezer forintot hagynék ott egy üzletben macska- és kutyakajára. (Ezt sajnos nem tehetem meg.) Én keresem meg az árát, nem más.

Azért ez az eset még mindig bosszant, és nem is kicsit!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.